Dhanvantari az ȧjurvéda védô Istene

                           

           

         Mia az ȧjurvéda

Az Ayurveda az élet tudománya ősi gyógyászati rendszer, melynek gyökerei Indiába nyúlnak vissza, tanai 5000 évvel ezelőtt keletkeztek a Védák részeként. Az Ayurveda megmutatja számunkra, hogyan élhetünk egészséges életet. Az egészség a test, a lélek és a szellem hármas egységén nyugszik.

 

Az Ayuveda tanai szerint az egészség nem csupán testi egészséget jelent, hanem a szellemi, lelki frissességet is. Az étrend és az emésztés sarkalatos elemei, amelyek az eszme, a lélek és a test egészséges illetve beteg állapotával foglalkozik. Alapfilozófiája az öt elemre épül, az öt nagy elem elméletén alapszik, így a föld (prithvi), a víz (jal), a tűz (agni vagy taj), a levegő (vayu) és az éter vagy űr (akash). A világmindenségben minden anyag ebből az öt elemből áll össze. Az Ayurveda tudománya az emberi test szervezeti felépítését három alapelemre bontotta. Mindhárom alapelem, így a dosha, a dhatu, és a mala alkotják a szervezet fő pilléreit, a szervezet

tökéletes működéséhez harmonizálniuk kell egymással. Mindhárom alapelem az öt elem keveréke.Bonyolult egymásra hatás, kapcsolat áll fenn közöttük, de alakulásukat a külső környezeti hatások is befolyásolják.

                  

Ebből az elméletből fejlesztették ki a szabályozó erők, vagyis a dosha-k fogalmát, amely a szövetekre, vagyis a dhatukra hat, és létrehozza az anyagcsereterméket a mala-t. Ezek jellegét elsősorban az határozza meg, hogy mit, mennyit és mikor eszünk, hogyan és milyen környezetben élünk, milyen a szellemi, lelki állapotunk. E tényezők bármelyikének módosulása, bizonytalan állapotot eredményezhet, ami nem feltétlenül betegséget jelent. Ha túl sokáig érezzük magunkat "rosszul", szöveteink a dhatu-k elveszíthetik ellenálló képességüket, és fogékonnyá válhatnak a betegségekre. Az Ayurveda lényeges eleme az a szemlélet, hogy az egyének genetikailag különbözőek, mindenkinek jellegzetes alkata van, így egyéni módon reagál az őt érő környezeti hatásokra. Az ember maga tudja leginkább, mire van szüksége szervezetének. Az Ayurveda útmutatást nyújt, hogyan változtassunk életvitelünkön szervezetünk optimális működésének eléréséhez. Ha megbetegszünk az Ayurvéda gyógynövényekből, ásványi anyagokból álló gyógyszerekkel, egyéb terápiás módszerekkel szolgál. Ez az ősi gyógymód hangsúlyozza a szellemi egészség kiemelkedő szerepét fizikai egészségünk megőrzésében. Az Ayurveda nyolc ágának mindegyikében a megelőzésen van a hangsúly.

 

A dosha-k (szabályozó erők) a szervezet legmagasabb szintű szabályozói. A dosha-k a dhatu-kból, tehát a szövetekből eredeztethetőek, ugyanakkor visszahatnak azok működésére, azaz végső soron a mala-kra. Ez a bonyolult hármas kapcsolat dosha-dhatu-mala képzi az ayurvedikus gyógyászat alapját. A dosha szó meghibásodást, beszennyeződést, valamiféle eltérést jelent, de nem feltétlenül minősül ártalmasnak, viszont képes arra, hogy zavart, betegséget okozzan. Az emberi testben három dosha van: vata, pitta, kapha.

 

A három dosha mindegyike kettőt tartalmaz az öt elemből. A vata levegőből és tűzből áll, a pitta tüzet és vizet tartalmaz, míg a kapha a földdel és vízzel a legnehezebb dosha. A dosha-k alapvetően három különböző energiaformát képvieselnek. Mindegyik jelen van egy egészségesen működő emberi testben, ezek az emberi szervezet irányítói. A dosha-k jellegét elsősorban az elfogyasztott étel minősége, mennyisége, a környezeti feltételek, éghajlati adottságok, az érzékszervek működése, lelki állapot határozza meg.

 

Vata Dosha: A legfőbb végrehajtó és szabályzó

A dosha-k dinamikus energia-formáknak tekinthetők. A vata szó eredeti jelentése "mozgásba hoz", jelentésével tökéletesen bemutatja annak a dosha-nak a jellemzőit, melynek nevét kölcsönözte. A vata minden cselekvés, mozgás eredete, kezdeményezője. Fontos szerepet játszik a test kommunikációs hálózatában, az érzékszervektől indulva az agyon keresztül a sejtekig haladva az egész szervezetben. A vata felelős az érzékelésért, az ingerek feldolgozásáért, a megfelelő reakciók előidézéséért. A fizikai test szintjén a vata ellenőrzi az ún. makro-mikro mozgásokat. Elsődlegesen felelős az olyan makro-és mikro mozgásokkal kapcsolatos megbetegedésekért, mint pl. a Parkinson-kór, vagy az időskori remegés.

 

Charaka, az Ayurveda tudományának első tanítója úgy tartotta, hogy öt fő típusa van a vata-nak. Ez az osztályozás egyrészt anatómiai, másrészt élettani szempontokat ötvöz.

Az öt fő típus a következő:

 

Prana vata:  a mellkas mozgásaira vonatkozik (légzés)

Vyana vata: a mellkas mozgásaira, leginkább a szívműködés tartozik ide

Udana vata: a gyomorra és a felső bélszakaszra vonatkozik

Samana vata: a teljes bélrendszert érinti

Apana vata: a végbélre, a vizeletkiválasztó rendszerre és a nemi szervekre vonatkozik

A vata az öt elem közül levegőből és űrből tevődik össze, természeténél fogva könnyű, hideg és száraz. E tulajdonságaiból következik, hogy minden környezetünkben létező dolog, amely hideg vagy száraz zavart okozhat a vata dosha-ban, és betegséghez vezethet. A vata-nak e jellegzetességei biztosítják hatalmát a többi dosha felett. Amennyiben tulajdonságainak bármelyikében is változás áll be, akkor a vata dosha azonnal elveszítheti ellenőrzését a többi dosha-k felett. A vata dosha ereje sohasem nő, vagy csökken, csak kiegyensúlyozatlanná válhat, betegségek kialakulásához vezethet. Az apró tünetek, mint pl. hajunk korpásodása, vagy bőrünk berepedezése tudatják velünk, hogy szervezetünkben megbillent a vata dosha egyensúlya. Számos egyéb tényezőtől függően, mint az egyén kora, alkata, évszak, időjárás sokféle tünet megjelenését tapasztalhatjuk szervezetünkben. A vata dosha nagyon sokat veszít erejéből a nyári időszakban, valamint hosszabb esős időjárás esetén. A stressz, a kialvatlanság, a kemény fizikai munka szintén gyengíti a vata erejét.

 

A pitta testtípus jellemzői

A négy elem közül a tűz és a víz jegy kapcsolódik hozzájuk. Külsőleg jellemző rájuk az arányos, közepes testalkat és a kiegyensúlyozott testsúly. Hízásra is közepesen hajlamosak. Bőrük pirosas, gyakran pattanásos, könnyen ráncosodnak és őszülnek. Jellemzően sok az anyajegyük. A szemük nekik is kicsi, az orruk és az álluk pedig arányos.

A pitta típusú emberekre jellemzőek a gyulladásos bőrelváltozások, a gyomorpanaszok, a hasmenés. A szemükkel is probléma lehet. Kontrollkedvelő, manipulatív személyiségek, akik könnyen lesznek idegesek, dühösek. Szeretnek versenyezni.

 

Szeretik a keserű, az édes és a hideg ételeket. Ajánlott előnyben részesíteniük többek között a gabonaféléket (búza, fehér rizs, árpa, zab, quinoa, kuszkusz), a hüvelyeseket (mungóbab, tofu), a zöldségeket (spárga, cukkini, karfiol, brokkoli, zeller, káposzta, borsó, csírafélék, kelbimbó, petrezselyem, uborka), a tejtermékeket (tej, vaj, tejszín, krémsajt), a magvakat (napraforgó, tökmag, mandula), a fűszereket (római kömény, kurkuma, sáfrány, édeskömény, kardamom, valamint gyömbér, fahéj, fekete bors, kakukkfű, bazsalikom, oregánó és majoránna) és a gyümölcsöket (szőlő, avokádó, mangó, kókusz, dinnye, kivi, narancs, szilva, ananász, datolyaszilva, gránátalma, banán).

 

A kapha testtípus jellemzői

A négy elem közül a föld és a víz jegy társul hozzájuk. Külsőleg jellemző rájuk a zsíros, puha, sima bőr. Nagyobb szemeik vannak, és széles homlokuk. Hajlamosak a hízásra, nagyobbak, vaskosabbak, mint a társaik. Később öregszenek.

Lassú az emésztésük, jellemzően az orrukkal, a szaglásukkal szokott baj lenni. Hajlamosak az asztmára. Ugyanakkor megbízhatóak, segítőkészek. Hajlamosak a depresszióra, a fásultságra. Nehezükre eshet a figyelem.

Szeretik a keserű, csípős, forró és száraz ételeket. Ajánlott előnyben részesíteniük többek között a gabonaféléket (árpa, köles, kukorica, hajdina, rozs), a hüvelyeseket, a zöldségeket (zöld leveles zöldségek, spárga, articsóka, burgonya, sárgarépa, káposzta, cékla, karfiol, brokkoli, zeller, zöldborsó, paprika, csírák, sütőtök, cukkini, paradicsom, padlizsán, retek), a tejtermékeket (alacsony zsírtartalmú tej), a fűszereket (kivéve a só) és a gyümölcsöket (gránátalma, szőlő, áfonya, mazsola, füge, datolya, őszibarack, alma, papaja).

                            

A betegségre való hajlamot az egyéni felépìtés hatȧrozza meg. Például a kapha típusú emberek hajlamosak a kapha betegségekre, ilyen a mandulagyulladás, arcüreggyulladás, hörghurut, megfázások, hurutok. A pitta típusú emberek hajlamosak a hólyag, epe és máj rendellenességre, savtúltengésre, gyomorfekélyre vagy rendszeresen jelentkeznek náluk különböző bőrproblémák. A váta típusú emberek ki vannak téve a nagy gázképződésnek, érelmeszesedésnek, hátfájásnak és rendszeresen küszködnek emésztési problémákkal, nehéz székelés, vagy tipikus váta probléma a csontritkulás is.

A váta betegségek eredete a vastagbélben van, a pitta betegségek eredete a vékonybélben, míg a kapha típusú betegségek eredete a gyomorban keresendő.

Az energiák időben:

Téli hónapok a kapha dósa uralma alatt állnak, ekkor tipikusan a kapha betegségek jellemzőek. A tavasz és az ősz a váta dósa uralma alatt áll, akik váta típusok, azok inkább ezen átmeneti időszakban szoktak betegek lenni, ez nekik egy nehezebb periódus.

A nyár a pitta uralma alatt áll, a tüzes emberek így leginkább jellemzően nyárom betegszenek meg.

Napszakok szerint:

• Napkeltétől-reggel 10 óráig a vízerő hat, anabolizmus, fizikai értelemben szövetépítés folyik a szervezetben. Reggel 10 órától kb. du.14 óráig a tűz erő hat. Ez az emésztés időszaka, ezért célszerű ekkor táplálkozni.

• 14 óra után – naplementéig a szél, azaz a váta erő hat.

• Naplementétől- este 10-11 óráig megint a vízerő hat, de most a lelki működés vonatkozásában. Azaz itt a legjobb a meditáció, pihenés, ellazulás, mert ez a lelki felépülés ideje.

• Éjjel 12- 01-02 óráig megint a tűz energia hat lelki vonatkozásban, míg 02-től napkeltéig a lelki lebomlás, a szél, vagy váta időszaka működik.   

        Fontos lehet, hogy megfigyeljük, hogy egy adott betegség tünet mikor jelentkezik, mert főleg ha ismétlődő, akkor ez mutatja hogy melyik energia van túlsúlyban. Ez azért is fontos, mert a gyógynövényeket, gyógyhatású készítményeket is célszerű úgy bevenni, hogy tudjuk, hogy mely energiatúlsúly ellen szedjük.

       A szélre (váta) ható gyógyszereket mindig evés előtt kell fél órával bevenni. Ezzel a vátára ható gyógyszerek hatékonyságát növeljük. A tűzre (pitta) ható gyógynövényeket mindig evés közben kell bevenni és értelemszerűen, a vízre (kapha) ható gyógyszereket pedig mindig evés után fél órával célszerű bevenni.

  Ízek

   

  Az ízek építik fel a szöveteket. Alapvetően törekedni kell arra, hogy lehetőleg valamennyi ízből fogyasszunk, azonban fontos figyelni az arányokra. Azokból az ízekből együnk többet, ami segíti a felborult egyensúlyt helyreállítani. Azaz amikor a váta-pitta-kapha egyensúlyban van. Ezért ha valamelyik túlsúlyba kerül, akkor azt lehetőleg vissza kell fogni, erre jó az ízek variálása.

  Az ízek helyes arányú és minőségű megválasztásával hozzájárulhatunk betegségeink csillapításához, sőt, gyógyításához is, ugyanakkor megelőzhetjük a szervezetünkben aktívan tevékenykedő doshák egyensúlyának felborulását. Enni nem csak jó, de a tudatos étkezéssel javíthatunk életminőségünkön, és támogathatjuk szöveteink fiatalságának megőrzését is!

      

A táblázatban  látható ízek hozzájárulnak szöveteink rugalmasságának

 fokozásához.

 

A Vatát kiegyensúlyozó étrend

 

A megnövekedett Vatát csökkenti a meleg tej, tejszín, vaj, meleg levesek, lassan főtt, párolt ételek, forró gabonafélék (édes, nehéz, meleg, olajos). Legjobb csípős fűszere agyömbér, amely segíti gyenge emésztését. Étvágyát javítja az édeskömény és a fahéj.Zöldségei: spárga, hagymafélék, sárgarépa, retek, uborka, zöldbab, fehérrépa, valamint olajjal főzve melegen a brokkoli, gomba, kelbimbó, karfiol, zeller, padlizsán, cukkíni, burgonya és paradicsom. Gyümölcsei édesek, érettek: pl. sárgabarack, banán, dinnye, őszibarack, narancs, szilva, cseresznye, kókusz, datolya, füge, szőlő.

Gabonafélékbőlelőnyös a zab, rizs, búza. Minden tejtermék elfogadható, a húsok közül a csirke, tengeri halak, rákok, hüvelyesekből a csicseri borsó, egy kevés tofu. Fűszerek:mértékletesen csaknem mindegyik, kivéve a koriander, sáfrány, petrezselyem és a kurkuma.

A Pittát kiegyensúlyozó ételek

Erős, hatékony az emésztése, előnyös számára a hűvös vagy langyos, gyengén sózott és fűszerezett, olaj helyett kevés vajjal készült étel. A főzelékek, magvak és babféléklaktatóak és csökkentik a Pitta farkasétvágyát. Kerülnie kell az ecetes ételeket, a joghurtot, tejfölt és a sajtot, valamint a kávét. Zöldségek közül kerülendők: a hagymafélék, retek, sárgarépa, padlizsán, spenót, paradicsom, csípős borsok.

Gyümölcsök közül kerülendő: minden éretlen gyümölcs, és a sárgabarack, grapefruit, banán, málna, eper, szamóca, meggy, áfonya, őszibarack. Kedvező gabonaféléi: árpa, búza, zab, fehér rizs, kerülendő: barna rizs, köles, kukorica, rozs.Kedvező tejtermék: tej, vaj, kerülendő: tejföl, sajt, joghurt. Ne fogyasszon tojássárgáját sem). Húsok közül kerülendő minden vörös hús, és a tengeri ételek, jó számára a tofu és minden szójaszármazék, de kerülendő a lencse, lehetőség szerint mézet se fogyasszon. Fűszerei: kapor, menta, sáfrány, kardamom, fahéj, koriandermag.

A Kaphát kiegyensúlyozó javallat

A nyugati társadalmakban a sok cukor és zsír Kapha túlsúlyt eredményez. Válasszanak roston sütéssel (nem olajjal), grillezéssel, pirítással készült (nem vízben főzött) meleg ételt a hideg helyett. Ajánlható számukra a kesernyés saláta, tonik, gyömbértea, fűszerek közül pedig a köménymag, szezámmag, kurkuma és a csípős fűszerek. Minden jó, ami meleg és könnyű, s így ellensúlyozza a Kapha hideg, nyirkos jellegét. A tejtermékek közül csak sovány forralt tejet igyon. Nyers gyümölcsök, zöldségek és salátákkülönösen jók, kerülendők azonban, ami édes és bő levű (pl. uborka, paradicsom, cukkíni). Gyümölcsök közül jó az alma, körte, sárgabarack, áfonya, szárított gyümölcsök kerülendők az édes, savanyú vagy nagyon leveses gyümölcsök.Gabonafélékből javasolt az árpa, köles, hajdina, rozs, kukorica, mellőzendő: a zab, búza, rizs. Kerülendők a vörös húsok és a tengeri ételek. Minden hüvelyes jó, kivéve a tofu. Édesítésre csak napi 1 kanál nyers, nem melegített mézet használhat. Minden fűszer előnyös, de a gyömbér a legjobb, a só kerülendő, de jót tesz az étkezés után rágcsált édeskömény is.

 

A táplálkozást az ajurvéda szerint össze kell hangolni az évszakokkal:

 

• Nyáron nem jó erős, fűszeres ételeket enni, mert tovább növelik az épp uralkodó Pittát,kedvezőbbek a hideg, keserű és fanyar ételek (pl. nyers saláták).

• Ősszel, amikor a szél erős és száraz, kerülni kell a szárított gyümölcsöket, a magas fehérjetartalmú ételeket, melyek a hideg, száraz Vatát fokozzák.

• Télen tartózkodjunk a hűtött italoktól, fagylalttól, sajttól és joghurttól, a hideg, nedves ételektől, melyek tovább növelik a Kaphát.

Az érzelmek is rendelkeznek egyfajta ízzel, zamattal, amely befolyásolja a testet. Keserű érzelem például a bánat, fanyar a félelem (ezek növelik a Vatát), savanyú érzelem az irigység, erős pedig a harag, amely a Pittát fokozza. Édes érzelem a vágy, és sós a mohóság, amely a Kaphát növeli. Az ízek és érzelmek összefüggése miatt még lelki, érzelmi problémáinkon is segíthetünk a megfelelő ételekkel és gyógynövényekkel.